A gyógyszertár ablakán keresztül is csodaszép az idei ősz... de a tátrai hegyek között méginkább annak tűnik. Fájós lábam elfelejti minden gondját, amikor faágak között csörtet a hegyoldalba fel s fáradt elmém eufóriafelhőben pihen ekkor. Este álom-aszfaltban cuppogok..majd észrevétlenül beleragadok.. reggelig.
Édes gofri és mégédesebb csókok ébresztenek, ettől vagyok friss újra, meg újra... és örökké.

Ilyen a mi napsütötte őszünk.