Négy éve néztem bele először a varázs-szempárba.

Sorsfordító pillanat volt - megváltozott az ég kékje akkor, forróbban pörköl a nap azóta és élénkebb a világ azóta, mert látom a világot.

Minden együtt töltött nap friss virág a közös csokrunkba, melyben minden szirom azt suttogja: szeret, szeretem, szeret, szeretem.... 

S mára, a harmadik, pici szív halk hangját várakozás szelleme hangosítja valósággá. Vidám vasárnapi ebéd fölött könnyes-könnyedén szállnak a szavak, mint tavaszi madárzaj, mert hárman leszünk nemsoká´.