Néha egyszerűen be kell csuknom magam a szekrénybe.
Hogy aztán rájöjjek mi a fontos és mi nem fontos.

Sötét,kopott utcákon futok, idegen városban, egyedül,
Sötét, koszos szobában alszom, idegen szobában, egyedül.
Korán kelek, bakancsban mosok fogat, szobapapucsban zuhanyzok és nem merek szabadkézzel az ajtókilincshez érni.
Kint hóbuckák és jeges út - mínusz 8 fok, ez a viszontagságos időjárás az ok, amiért ott vagyok, magányom száműzetésében.

Aztán rájövök hogy mennyire jó nekem, s ezután nyitott szívvel és nyugodt lélekkel elvagyok.

Ez a fontos: nyitott szív és nyugodt lélek.