Tegnap éjjel valami miatt nem tudtam aludni. Ígyhát gondolkodtam.

Az érzékenységről, sebezhetőségről, a lelki bátorságról, az őszinteségről. Az önmagunkhoz való viszonyról, az önmagunkhoz való őszinteségről. Meg arról, hogy egy lélek vajon hányezer kicsi darabból van összerakva, és hogy vajon elég-e egy ember élete ahhoz, hogy önmaga minden kis darabját megismerje? És elég-e egy emberélet ahhoz hogy egy másik ember minden kis darabját megismerje?

A lélek egy vastag könyv, egy tanmese-gyűjtemény. Csak meg kell tanulni helyesen olvasni, csak meg kell találni benne az elrejtett lényeget. Sajátunkban, másokéban.