Ma az éj leple alatt futottam, s mikor hazaértem, eleredt az eső. Zuhog, én meg teát iszom és filmet nézek, miközben valami fura hangulat fészkelődik a fejembe.
Régen éreztem utoljára késztetést ahhoz, hogy későéjjelig fennmaradjak, írjak egy pokrócba bugyolálva törökülésben, literes teát igyak és kócossá váltsam a hajam, karikássá a szemem és zilálttá a másnapom.

Most azonban ilyesmihez lenne kedvem.
Lenne... csak... a jelen a realitása más. Felelősségtudatra kényszerít(em magam).