Szeretnék önmagát faragó Dávid-szobor lenni.
A márványtömb fázisban egészen jól elvagyok, tényleg mint a márvány - kristályos és szemcsés mészkő, és tényleg mint a tömb, mert a strapabírásommal nincs baj. Ide tesznek, odatesznek, itt is -meg ott is elvagyok, egy szó nélkül és egyetlen megingás nélkül tűrök akármit.
Kopoghatna hangosabban az a bennem lakozó tökéletességmegtestesítő szobor.

No comments:
Post a Comment