no inspiration

Nincs inspiráció,mintha lusta lennék kitárni az elmém és elvontan gondolkodni, álomszerű tényeket felsorolni.

Talán mert az egész hetem álomszerű volt. Kiragadtam magam a realitásból, idő-tér-helyszin nincs... Valahol a Cambridge-i emeletesbusz és Trinity college, gyömbérsörös delírium, Londoni forgalom, kék towerbridge, macskás szoknya és csikos harisnya, mindezek között lebegek és hopp leestem, vissza ide, a reális életbe.

Ami nem kevésbé rossz mint az álomvilágom. Vagyis,jobban mondva, inkább ez az álomvilágom.