Nincs egyetlen gondolatom sem,mert azokat a gondolatlegyeket, amik felémszállnak pepita-szemekkel zümmögve, mindet lecsapom még mielőtt hozzámérnének.
Nincs egyetlen érzésem sem, mert azokat az érzéspillangókat ,amik felémszállnak, szárnyuknál fogva elcsípem és elpenderítem a sarokba.

A reális világra csak a kintről jövő napsütés emlékeztet néha. Ilyenkor becsukom a redőnyt és szemellemzőimet feltéve folytatom a könyvbe bámulást. És remélek.