..nostehát, hosszas fontolgatás után (*) rászedtem magam, hogy beállok a blogolók széles körébe.
Viszont azt, hogy kezdő lennék naplóírás-ügyileg, egyáltalán nem mondhatom. Kemény 14-éves naplóiró múltat tudok ugyanis magam mögött - kisebb nagyobb kihagyásokkal bár, de néhány füzetet teleírtam ezidő alatt különféle minőségü, objektiv és szubjektiv, boldog és keserves, rövid vagy épp terjedelmes gondolatokkal.
Azok a füzetkék valószinüleg örök időkre a fiókom mélyén pihennek majd, féltve őrzöm őket és időnként megmosolygom a gyerekkori önmagamat, vagy rácsodálkozok egy-egy elfeledett részletre a múltbéli énemből.
Mostpedig itt az idő hogy áttérjek a modern világ sokmindenki által kedvelt naplóíró módszerére - a blogolásra. Ezek a szubjektiv-időnként-objektív jegyzetkék bizony nem maradnak a fiókom fenekén, és a tudat,hogy más is elolvashatja az írásaim, egészen más hangulatot kölcsönöz az egésznek.
Míg a papírra-naplóírás egészen igénytelen - mindenféle gondolkodás nélkül szórhatom a gondolataim a papírra, a netesnapló írása közben azért gondolkodni is kell. Egyrészt mert nem írhatok le mindent ami eszembe jut, másrészt mert a leírt dolgoknak tükrözniük kell a hangulatom és személyiségem.
Kíváncsi vagyok,mennyire fog ez menni. Mindenesetre, így "follower-ek" nélkül magamnak kell sok sikert és kitartást kívánnom ehhez a blog-misszióhoz.
* méghozzá ezeken rágódtam:
- mi van akkor,ha felismernek?
- kit érdekel az,amit irhat alig húsz-éves nő?
- milyen nyelven írjak?
(ezekre a kérdésekre még később kitérek)
No comments:
Post a Comment